Magyarországon a középkor óta gyakori ebben a formában. Elterjedéséhez hozzájárult a keresztény hagyományon kívül a homéroszi történetet feldolgozó középkori Trója-regény Szép Ilonája, valamint a XVI. századi széphistória Árgirus királyfiról és Tündér Ilonáról (írott változata Gergei Albert műve). A magyar névforma használatos a német, szlovák, cseh, finn névadásban is.